Az erdőkitermelés, ritkítás mellékterméke már a régi időkben is foglalkoztatta a szakembereket, az Erdészeti Lapokban is foglalkoznak vele. De  a kiskertrendszer is termel bőven belőle. Mivel viszonylag kevesen hasznosítják, így többnyire az árokpartokon, vagy a kukák mellett köt ki. Rosszabb esetben pedig egyszerűen elégetik. Pedig a kerti sütés-főzés-kemencézés világának megbecsült fűtőanyagáról van szó.

Ugyan a rőzsehordó néni már kiment a divatból, de a szomszédok sokszor a helyünkbe is hozzák. Így érdemes foglalkozni vele. A feldolgozás anyagiak függvényében akár a brikettállásig gépesíthető, de maradjunk a egyszerűbb megoldások mezején. 

Az  ágak vastagabb részeit tűzhely méretre vághatjuk, az egyenesebbeket külön tesszük a rakéta tűzhelyhez. A felmaradóakból rőzsekévéket célszerű készíteni a kemencénkbe illő méretben. Rőzsekötöző gépet magunk is készíthetünk és egy fórum is van róla. A végső maradékot felaprítjuk és mehet a komposztba.

Jó ha van egy tárolónk, a száradás biztosítására, amit akár egy pár raklapból el is készíthetünk.