Már tavaly januárban is foglalkoztam vele, de a téma mindig aktuális. A raklapokból és régi ajtókból kialakított megoldás a legegyszerűbb. De lehet falazni kisméretű téglából is, igaz akkor túlságosan helyhez van kötve. A naptól védelmet egy orgona, vagy japán birs sövénnyel tudjuk a legegyszerűbben megoldani és ezzel kielégítjük a család álcázási elvárásait is.

Csak a mesében érik a komposzt egy időben.  Ami a tapasztalatom szerint a leglényegesebb a komposzt rosta. A kedvenc vasboltunkban vegyünk egy ~ 12mm rácsosztású, 1 négyzetmétere horganyzott rostaszövetet. Egy deszkakeretet készítve hozzá máris van egy osztályozó rostánk. Ezzel ki tudjuk választania kész földet, a többi meg megy vissza oltóanyagnak. Ráadásul ilyenkor ki tudjuk szedni a véletlenül belekerült lim-lomot, fóliát, vagy az eltűnt hámozókést is:)  Ha úgy válasszuk a méretét, akkor a tárolásként ráborítjuk a komposztkeretre.

A komposztálóba való anyagokról regényeket írtak már, azt kár ismételni. A konyhai szemetes mellett van egy zsákocska, ahová eleve válogatjuk a zöldség, gyümölcs hulladékot és a papírt. A papír, anyagából eredően  tökéletes komposzt lesz. A hollandoknál ez már olyan természetes, hogy a papír újrahasznosítók már szinte harcot folytatnak a gazdálkodókkal szemben. 

A tél elvileg nem igazi komposztidő, alszanak az illetékesek. De kár lenne lemondani az ilyenkor keletkező hulladékról. Ha tömörítve tárolunk faleveleket és ezzel takarjuk a heti termést, akkor a téli gyűjtés is hamar integrálódik a lebontási folyamatba. Kellően megértő, segítőkész lakóközösségben tarthatunk célirányos gyűjtő edényt, zsákot a szeméttárolóban, amit pénteken kiteszünk és vasárnap viszünk ki a kertbe.